2018 november 06.
Tímár Mihály néptáncoktató
Tímár Mihály néptáncoktató

Tímár Mihály mondhatni beleszületett a néptáncba, hiszen édesapja az a Tímár Sándor, aki Tímár-módszer kidolgozója és a táncházmozgalom elindítója. Fia most azért dolgozik, hogy a köznevelésen keresztül minél több gyermek találkozhasson hagyományos mozgásformánkkal.

„Egy falusi környezetben teljesen természetes volt, hogy a gyerekek egészen kicsi korban találkoztak a néptánccal és a zenével, hisz nem voltak teljesen elzárva a felnőttek világától úgy, mint mostanában.” Sőt bizonyos helyeken az, hogy valaki a közösségben milyen helyet foglal el, abba az is beletartozott, hogy milyen táncos ─ magyarázza Mihály. A falusi élet átalakulásával azonban elzáródtak ezek a csatornák, s tőlünk nyugatra tekintve ez a helyzet így is maradt.

„Magyarország ebből a szempontból kivétel; nem csak azért, mert itt nagyon gazdag népzenei és néptáncos kultúra maradt fent, hanem azért is, és én leginkább erre vagyok büszke, mert itt voltak olyan szakemberek, akik ezt fel tudták gyűjteni, és megtalálták a módját, hogyan lehet úgy továbbadni, hogy ez a hagyomány életben is maradjon” – mesél édesapja munkájáról. Azért fontos most az intézményi keret, mert a hagyományos csatornák megszűntek; persze, alakulnak ki újak, baráti társaságokon, családokon keresztül, de az iskolai oktatás lehetőséget ad arra, hogy mindenki találkozzon a néptánccal. Ráadásul ebben az időszakban, az óvodás-kisiskolás korban rengeteget fejlődik a gyerekek mozgáskultúrája, koordinációja, amihez nagyon sokat tud tenni a tánc.

„A néptáncban az a jó, hogy egy nagyon természetes mozgásforma, a gyerekek nagyon könnyen magukévá tudják tenni az alapokat; rögtön sikerélményt ad. Nem kell várni arra, hogy „majd ha sokat gyakoroltam, egyszer majd eljutok oda, hogy valamit kapok”.”

S hogyan egyeztethető össze egy hét gyermekes, nagycsaládos édesapa élete és a néptánc mozgalmas, utazós világa? „Én olyan értelemben nem vagyok néptáncos, hogy nem vagyok előadóművész. Én néptánc tanár vagyok, így szoktam mondani, és az én életformám sokkal inkább hasonlít bármelyik tanárnak az életformájára.” Igyekszik megkímélni családját a hosszas távollétektől, kevés utazást vállal; egyedül az évente egyszeri Japánban tartott kéthetes oktatáshoz ragaszkodik, amit édesapja harminc év után adott át neki. „A japánoknál nagyon fontos, hogy a tradíció így is továbbmegy; 1979-ben ment ki édesapám először édesanyámmal tanítani, és fontos nekik, hogy ezt a hagyományt a mester fia folytassa.”

Mozgáskultúra, szép testtartás, ritmusérzék, zenei ízlés és közösségi élmény… a néptánc gazdagsága kimeríthetetlen, ám Mihály hét gyermeke közül egyik sincs erővel erre a pályára szánva, hisz annak idején őt sem erőltették. „Mindegyik táncol valamilyen szinten; valamelyiket jobban érdekli, valamelyiket éppen most kevésbé, de nekem is voltak olyan korszakaim, amikor nem volt annyira fontos. Persze, szerettem: nézni különösen, csinálni kevésbé, és aztán rájöttem, hogy mégiscsak csinálni kell.”

Kéry Anna Lilla

Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”