2017 március 21.
Székelyföldi csodák, avagy Március 15-e Kézdiszárazpatakon
Székelyföldi csodák, avagy Március 15-e Kézdiszárazpatakon

Aki hosszabb időt töltött már Székelyföldön, annak talán nem is kell elmagyarázni, milyen csodákról szeretnék írni. Aki még soha nem járt arrafelé, annak pedig igen nehéz röviden és lényegre törően elmesélni, milyen is vendégnek lenni székely testvéreink körében.

Piliscsaba testvérvárosa - vagy inkább falucskája –, Kézdiszárazpatak Háromszéken található; a Kárpát-medence legkeletibb területe ez, a Háromszéki- és Bodzai-havasok megnyugtató védelmében fekszik Kézdiszentlélek szomszédságában, amihez közigazgatásilag is tartozik. A hatszáz körüli lakosság szinte egésze magyar; a Piliscsabával kialakult testvéri, baráti kapcsolatot néhai Kovács Mártonnak köszönhetjük.

A március 15-ei ünnepségre körül-belül 25 fős piliscsabai delegáció érkeztett: Farkas András polgármester, Schromeisz János és Lázi Tamás képviselők, valamint Kovács Marci munkájának népzenész, néptáncos örökösei.

A rendkívül sűrű, lelkileg is intenzív programsorozat hol vidám, hol megható hullámzása közös lovas-szekeres felvonulással kezdődött; Kézdivásárhely főterére vonult nagyjából 30 közeli település magyarsága. A hatalmas székely és magyar zászlók között büszkén lengettük mi is Piliscsaba lobogóját. A felvonulást szentmise követte Szárazpatakon, majd a hivatalos ünnepség keretében átadtuk testvértelepülésünk képviselőinek a Klotild-téri Rákóczi szobor kicsinyített másolatát. A helyi iskolások rendkívül tartalmas, megindító műsorral készültek közös nemzeti ünnepünkre; beszédet mondott mindkét polgármester, Bíró Levente tanító úr, valamint Tóth Péter és Huszty Bálint népzenészek. Ezután néhai Kovács Márton életfájának avatása következett; amikor a két polgármester lerántotta a leplet az óriás, kétágú tölgyből faragott életfáról, minden meteorológiai szabályt megsértve még a nap is felragyogott az addig esős-borús felhőzet mögül; Marci bácsi kopjafájánál koszorúkat helyeztünk el. Az este folyamán Balogh Tibor polgármester úrral részt vehettünk a kézdivásárhelyi gálaműsoron, mely azt a fajta profizmust képviselte, amit saját állami ünnepségeink központi rendezvényén szokhattunk meg. Másnap a helyi nevezetességeket látogattuk meg együtt, felmentünk a perkői kápolnához, megnéztük az egykori Tarnóczy-kastély romjait Szentlélek felett, valamint a szárazpataki faluház kincseit. Nyergestetőn megkerestük Piliscsaba kopjafáját, nemzeti színű szalaggal díszítettük. Estére táncházat szerveztünk közösen a helyiekkel; a Piliscsabai Táncház Egyesület zenészei muzsikáltak és táncot tanítottak a szárazpataki fiataloknak, akik nagy számban voltak jelen; persze az is kiderült, hogy igencsak tehetséges táncosok. Rendkívül vidám hangulatú estével zártuk ezt a leírhatatlan utazást.

Rengeteg szeretetetben, odafigyelésben volt részünk, élményekben gazdag és megindító lelki utazásban volt részünk! Köszönjük székely testvéreinknek mindazt a jót, amit tőlük kaptunk. S nem felejtjük el!

Aki csak teheti, látogasson el legalább egyszer a csodálatos Székelyföldre! Utána úgyis függővé válik...

Farkasné Vass Éva

 

 

aktuális
Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”