2017 március 27.
Dormán László újságíró, fotós
Dormán László újságíró, fotós

Otthonról haza talált

Dormán László újságíró, fotográfus tősgyökeres délvidéki. Már több mint harminc esztendeje él Piliscsabán, de az asztalán az ásványvíz hazai, és a lisztet, amiből a kenyerét süti, bácskai búzából őrölték. Sokat utazik szülőföldje és választott hazája között.

-          Hogy hol vagyok igazán itthon? – gondolkodik el a feltett kérdésen. Ma már otthonról mindig haza megyek, akár Csabáról, akár Kossuthfalváról indulok. De ez nem volt mindig így. Azt, hogy Piliscsabára haza megyek, sokáig nem tudtam mondani, egyszerűen nem ment. Amikor elindultam munka után a Rádióból, azt mondtam, hogy megyek Piliscsabára. De hát aztán, ahol kutya, macska van, meg ahol együtt él a család… úgyhogy egyszer csak az is meglett, hogy itthon. Öt, hat vagy talán tíz év is eltelt, mire eljutottam „ebbe a helyzetbe”.

Dormánék 1995 szeptemberében költöztek Csabára. A ház nem volt még kész, de tető alatt állt. Hogy hová is menekülnek el a milosevicsi világából, azt pontosan nem is tudták.

-          Bácskossuthfalván születtem 1944-ben, majd Palicson éltünk. Onnan jártam Szabadkára abba a gimnáziumba, ahol Kosztolányi meg Csáth Géza is érettségizett, majd Újvidékre kerültem 1968-ban. Legkisebb fiunk, Balázs születése előtt tizenegy nappal már onnan jöttünk át 1993-ban. Annak idején úgy gondoltam, hogy ha a háború miatt mindenkinek el kell menni, akkor én leszek a legutolsó, aki lekapcsolja a villanyt. De a feleségem azt mondta, hogy induljunk, ő ezt nem bírja tovább. Úgy mehetett volna az újvidéki klinikára, hogy ott a személyzeten kívül semmi sem volt. Azt mondták neki, hogy vigyen tűt, cérnát, vattát, fájdalomcsillapítót, wc-papírt, amit gondol. A kórház üres volt. Így inkább átjöttünk a semmibe…

Solymáron találtunk albérletet, ahol két évig laktunk, már négy gyerekkel. A gyermekünk végül a János kórházban született.

A gyermekorvos segítségével Piliscsabán találtak telket, ahol elkezdhettek építkezni. Eladták az újvidéki lakásukat és a palicsi házukat, ebből épült az új csabai otthon. Laci a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának lett a munkatársa, felesége, Anikó a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen helyezkedett el, mint könyvtárvezető, a gyerekek megtalálták az iskoláikat, a kisebbek már „csabaiak” lettek.

-          Reggelente vonattal jártam be a Rádióba és este jöttem haza, egy darabig csak aludni jártam Piliscsabára. De ezt vállaltam, mert semmiképpen sem akartam a szmogban, Budapesten élni. Klotildliget nagyon megtetszett, mert a palicsi házunk is a XIX. század végén épült, hasonló szecessziós stílusban, mint ez a környék.

 

Dormán László református hitű, és egészen közel lakik a templomhoz. Ha kiül az udvarra, látja a tornyát. Ezek után nem csoda, hogy egy ideje már ő süti a gyülekezet számára az úrvacsorai kenyeret. 

Fotó: http://archiv.mnt.org.rs

 

Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”