2017 március 27.
Csaba és Vörösvár a török után – 6. rész
Csaba és Vörösvár a török után – 6. rész

 „Schwabische Türkei”

(„A sváb Törökország”)

 

1770-re azután az előző években történő Habsburg betelepítések által, Csaba községben is többségbe került a birodalmi katholikus sváb lakosság.[1] Ahogyan tervszerűen ebben az időben sok más településen a Magyar Királyság területén. Csaba „elsvábosodását” segítette az is, hogy az 1720-as pestisjárvány után a tóth és magyar családok száma 47-ről 23-ra esett vissza.[2] Majd ezután sok csabai tóth és magyar család Tinnyére költözött át. Pl. a Kontresz, Drevenka, Jurák és Takács családok is.[3]

 

A sváb telepítések már a XVII. század végén, közvetlenül Buda felszabadítása, 1686 után megindultak az ország területére. Az első tartósabb sváb településeknek a Buda és Pest környékiek bizonyultak, amelyek már az 1700-as évek elején létrejöttek, és úgyszólván teljesen felszívták a török kori rácz (szerb) falvakat. Az esztergomi érsekek sváb és frank telepeseket hívtak egyházmegyéjük területére. Még a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) mozgalmas éveiben is újabb és újabb sváb telepes rajok érkeztek hazánkba, főleg Pest-Pilis vármegye területére. Ebben az időben Esztergom, Csanád, Arad vármegyék egynéhány községe is kapott újabb sváb telepeseket. A XVII. század végi, XVIII. század eleji sváb telepesek száma még nem volt jelentős. Nagyobb lendületet csak az 1720-as évektől vett a betelepülés, mely az 1780-as évek végéig tartott.

Összesen, mintegy 110.000 sváb érkezett VI. Károly (1685-(1711-1740) császár, Mária Terézia (1717-(1740-1780) királynő és császárné és II. József (1741-(1765-1790) császár uralkodása alatt a Német-Római Birodalomból.[4] Ezen idő alatt a Magyar Királyság népessége 4 millióról 10 millióra nőt, míg a magyarság részaránya 50%-ról 40% alá süllyedt államán belül.[5]

 

A sváb településeknek négy nagy övezete alakult ki a XVIII. században:

-Az első az ország középső részén, Pest-Pilis, Fejér, Veszprém és Esztergom vármegyékben, középen Budával és Pesttel.

-A második a Délkelet-Dunántúlon, Tolna, Baranya és Somogy vármegyékben. Ezt a területet hívták az ottani svábok egymás közt „Schwabische Türkei”-nek, vagyis „Sváb Törökországnak”.

-A harmadik Szatmár vármegyében és környékén, az ottani magyar földesurak, a gróf Károlyi Sándor és utódai „magánakciójaként”. Ez az első három körzet nagyjából az 1730-as évekre alakult ki.

-A negyedik telepítési terület a Bácskában és a Temesközben már állami monopólium volt az 1770-es, 80-as években, Mária Terézia királynő és II. József császár idején.[6]

 

Radványi Béla

 



[1] Hauck János: Piliscsaba – Tschawa. 40. p.

[2] Kiss Ákos: Tinnye és Uny története a XVIII. században. 21. p.

[3] Kiss Ákos: Tinnye és Uny története a XVIII. században. 21. p.

[4] Tiltovszky Loránt: Német nemzetiség – magyar hazafiság. 28. p.

[5] Heckenast Gusztáv: A Habsburgok gazdaságpolitikája a 17-18. században. 9. p.

[6] Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. 57-58. p.

gyökereink
Legfrissebb
Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”
ÉPÜLŐ ORSZÁG: KERESZTÉNYSÉG, HAZA, KÖZÖSSÉG, avagy REGNUM PILISCSABÁN

"A serdülő korú gyerekek elemi igénye a közösséghez tartozás, és a regnumi nevelés erre épít, ezt használja ki arra, hogy a keresztény hitet élővé próbálja tenni. Nevelésünk hangsúlyos része, hogy élményeken keresztül mutatjuk be az értékeinket..."