2017 március 20.
Csaba és Vörösvár a török után – 5. rész
Csaba és Vörösvár a török után – 5. rész

 

Mindezen nemzetiségi és vallási feszültségek ellenére Csaba falu folyamatosan épült. 1717 júniusában a község lakosait felmentették a folyó török háborúval (1716-1718) összefüggő katonai szekerezés alól, mert templomukat építették.[1] Csabán álló templomról van szó 1728-ban, melyet a budai apácák építettek. Az 1744-es egyházlátogatási jegyzőkönyv erről azt írja: „…szegényes temploma sövény építmény, a Szent Szűz nevének tiszteletére emelték.”[2]

Azután Csabán 1748-ban új templomot emeltek, de ez is javításra szorult, már 1764-ben. Ezen templom nem (vagy csak részben) azonos a mostani katholikus nagytemplommal, amely csak 1778. szeptember 21 és 1781. november 28 között épült meg.[3] Az új, nagy templom köveit a ligeti Homok-hegy (340 m) kőbányájából bányászták.[4] Majd minden bizonnyal a mostani Szántói-Kenderesi-Fő út útvonalán szállították szekérrel az építkezés helyszínére.

 

A község határait is, hasonlóan az 1274-eshez, folyamatos határbejárásokkal újra rögzítették olyan szomszédos falvakban lakó emberek segítségével, akik a török időkben is a környéken laktak. Ezek az emberek természetesen sokszor a saját községük javára „emlékeztek jól”. Például egy 1718. szeptember 4-i bejáráskor, a szentiváni (az egykori Velence falu) és a csabai felek jót vitatkoztak a régi középkori út mentén, a Kavics (368 m) és a Hárs-hegy (329 m) közötti völgyben, hogy meddig is tartott a török előtt Csaba határa. Szentiván részéről Gloser Majer Márton bíró, Patacics Mátyás, Oskolics Miklós és Perbay Mátyás esküdtek, Csaba részéről Kupeczki Mihály bíró, Krsják János és Stahvák István jobbágyok voltak jelen.[5] Ezen esetben úgy nézett ki, hogy éppen a csabaiak szerettek volna jogosulatlan területeket megszerezni.

Lényegében Csaba középkori határai rögzültek újból ebben az időben. Némi területet vesztettünk a Kutya-hegy (Csaba-bükktető) északi oldalában Nagy-kovácsi javára. De Csaba ebben az időben szerezte meg Aynár mezejének északi részét Perbáltól, és nevezte át tóthul Hajnár-nak.[6]

 



[1] Borosy András (szerk.): Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1740 I. 130. p.

[2] Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei. I. köt. 646. p.

[3] Csíky Balázs: Piliscsaba (Látnivalók). 8. p.

[4] Ay Zoltán János tanár úr elbeszélése 2011. augusztus 14-én.

[5] Borosy András (szerk.): Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1740 I. 193. p.

[6] Sánta Bendegúz: Piliscsaba középkori birtokhatárai. 29. p.

gyökereink
Legfrissebb
Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”
ÉPÜLŐ ORSZÁG: KERESZTÉNYSÉG, HAZA, KÖZÖSSÉG, avagy REGNUM PILISCSABÁN

"A serdülő korú gyerekek elemi igénye a közösséghez tartozás, és a regnumi nevelés erre épít, ezt használja ki arra, hogy a keresztény hitet élővé próbálja tenni. Nevelésünk hangsúlyos része, hogy élményeken keresztül mutatjuk be az értékeinket..."