2017 március 13.
Csaba és Vörösvár a török után – 4. rész
Csaba és Vörösvár a török után – 4. rész

1714-ben, a Rákóczi-szabadságharc leverése után három évvel, a lakosok többsége már tóth nemzetiségű volt Csabán.[1] A Rákóczi-szabadságharc 1711-es végével a magyarságot könnyebben lehetett kiszorítani ősi jogaikból, mint a korábban a kuruc lovasok védelme alatt.

Mindezek ellenére jöttek még ezután is magyar családok a Felvidékről a tóth családokkal. Köztük volt családom, a Radványi (Radvánszki, Radvánszky, Radváni) család egyik ága is. 1725-ben Radvánszki Pál már bíróként vezette a községet, amely hivatal a mostani polgármester megfelelője volt.[2]

A Felvidékről jött magyar családok 1716-ban a vármegye nagy bosszúságára a Felvidékről uraiktól elszökött rokon jobbágyokat is bújtattak. Pl. galanthai Balogh István, Bars vármegyei Főss[3] faluból való Varga Jenő nevű jobbágyát is édesanyjával együtt.[4]

1728-ban az összeírt és fentebb említett harmincegy család közül, véleményem szerint, neveik alapján, legalább még kilenc volt magyar. Ekkor már Kosuthik János volt a bíró.[5]

1745-ben Radvánszki Pál, az egykori bíró már nem élt. Özvegye, Anna, ötven, gyermekeik, Imre tizennyolc, Marina tizenöt, Anna hat évesek voltak.[6] A Radvánszkiak közül, szintén Pál nevezetű, még felbukkan Csabán 1854-ben.[7]

 

A magyar etnikum visszahonosítására nagy erőfeszítéseket tettek a nyugat-felvidéki magyar nemesi családok is. Gróf Csáky László még 1649-ben szerzett meg papíron, sok környékbeli, török által megszállt települést Habsburg III. Ferdinánd (1608-(1637-1657) császártól. Többek között a későbbi Vörösvár területét is. Azután pontosan császári erőszakos beavatkozásra volt kénytelen 1696-ban eladnia Vörösvárt is, Franz Joseph Krapff bécsi császári tanácsosnak Ekkorra Csáky már újjáépítette Vörösvár területét, 64 sváb és 2 magyar család lakott már ekkor ott. Csáky László fia, szintén László, ezek után érthető módon kuruc brigadéros lett a Rákóczi-szabadságharc idején.

Krapfftól azután 1727-ben gróf galánthai Eszterházy József (1682-1748) vásárolta meg Vörösvárt és próbálta minden bizonnyal Csabát is megszerezni.[8] Eszterházy József Komárom vármegyei birtokaira Trencsén, Pozsony és Nyitra vármegyékből telepített tóth családokat. Nagy valószínűséggel az ő közvetítésével került Csabára Radvánszki Pál is a családjával. Családom akkori lakóhelyei, Nagy-Fedémes[9] és Pozsony-Vezekény,[10] ebben az időben a galánthai Eszterházyaké volt.[11] A Radványi és az Eszterházy család között a kapcsolat egészen 1947-ig megmaradt. 



[1] Hauck János: Piliscsaba – Tschawa. 29. p.

[2] Hauck János: Piliscsaba – Tschawa. 31. p.

[3] Ma Barsfüss (tóthul Trávnica), Bars vármegye, verebélyi járás. 1910-ben 974 tóth, 428 magyar és 41 cigány 

     lakosa volt. Zentai László (szerk.): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. 95. p.

[4] Borosy András (szerk.): Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1740 I. 62. p.

[5] Hauck János: Piliscsaba – Tschawa. 32. p.

[6] Hauck János: Piliscsaba – Tschawa. 34. p.

[7] Hauck János: Piliscsaba – Tschawa. 63. p.

[8] Vitéz Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. 60. p.

[9] Ma Nagyfödémes (tóthul Velké Úlany), Pozsony vármegye, galántai járás. 1910-ben 2679 magyar lakosa

     volt. Zentai László (szerk.): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. 141. p.

[10] Ma Pozsonyvezekény (tóthul Vozokany), Pozsony vármegye, galántai járás. 1910-ben 968 magyar lakosa volt. Zentai László (szerk.): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. 152. p.

[11] Csiba László: Vezekény az Esterházyak faluja. 2. p.

gyökereink
Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”