2017 március 06.
Csaba és Vörösvár a török után – 3. rész A nemzetiségi község, Tschawa kialakulása
Csaba és Vörösvár a török után – 3. rész  A nemzetiségi község, Tschawa kialakulása

Csaba első visszatelepülői minden bizonnyal azoknak az egykori magyar családoknak a leszármazottjai voltak, akik egykor a török elöl a Felvidékre menekültek. Ezek az egykori szülőföld hívására hallgatva, 1698-ban visszatértek a szent pilisi tájra.

Habsburg I. Lipót (1640-(1657-1705) német-római császár azonban nem nézte jó szemmel a visszatérő „rebellis” magyarságot. A stratégiai Buda környékét, a magyar fővárost, saját, megbízhatónak gondolt véreikkel, a magyarul „svábnak” nevezett birodalmi katholikus telepesekkel akarta betelepíteni. Már közvetlenül Buda 1686-as visszafoglalása után elindult a katholikus svábok betelepítése Buda és Pest köré. A svábok száma pár év alatt túllépte a török korból jelentős számban itt maradt rácok számát.[1]

 

A magyar telepesek 3, míg a más nemzetiségűek, (svábok, tóthok[2]) 5 év adómentességet kaptak. Míg a magyarok előbb-utóbb az örökös jobbágyok sorsára jutottak, addig pl. a sváboknak a szabad költözési jog és a szolgáltatások meg-megújított szerződésben való rögzítése sokkal előnyösebb helyzetet biztosított. A svábok sok helyen a robotot és a dézsmát pénzen megválthatták, míg a magyarokat súlyos úrdolga és hosszú fuvar terhe nyomta.[3] Mindez vallási és faji alapokon már a XVIII. századi Magyarországon, az államalapító nemzet kárára!

 

Mindezek alapján a csabai magyarság is olyan adó terheket kapott, hogy elmenjen a kedve Csabától. Községünk magyarsága ekkor, 1700-ban, a kor híres magyar hadvezéréhez Bottyán Jánoshoz (1640-1709) fordult segítségért. Bottyán ebben az időben került át a Habsburgok által 1696-ban lerombolt zsámbéki várból Esztergomba. A panaszos levél így szólt:

„…még két esztendeje sincs, miuta nyomorult Csabay puszát megh szállottuk, s éppen országh uttyán lévén, noha mégh sok szabad esztendeink volnának szintugy köl forspontoznunk, valamint régen meg szállott faluknak – protekcionalis levelünk bár van se házaink, se szántó földeink, szölő, rét, gyümölcsöskert, nincs, amiből árulhatnánk, amint kiderül, az erdőségek fájából tartjuk fenn magunkat.”[4]

 

Bottyán János, Nedeczky Sándor Esztergom vármegyei alispánnál tiltakozott. Az eredmény annyi lett, hogy Csaba földesurai, az óbudai klarisszák, a vallásukra hivatkozva elüldözték Csaba református magyar lakosságát. Helyükre pedig római katholikus tóth jobbágyokat hozattak, a felvidéki Trencsén és Nyitra vármegyékből. Bottyán János labanc katonatiszt pedig elindult azon a lelki úton, amely 1704-ben II. Rákóczi Ferenc (1676-(1704-1711)-1735) nagyságos fejedelem táborába vezette!

1701 elején Lipót császár, Bottyánt magyar ezredével együtt, Esztergomból a Rajna[5] folyóhoz, a francia frontra rendelte büntetésül, mint megbízhatatlan személyt. Egyébként Csaba község földesúri jogát, sikertelenül, mind Bottyán, mind Nedeczky meg akarta szerezni az apácáktól.

Radványi Béla

 



[1] Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. 57. p.

[2] Itt szeretném leszögezni, hogy a szomszédos népek ősi magyar neveit nem előítélettel használom (minthogy 

     azok nem is voltak előítéletesek), hanem ősi magyar szavaink megőrzésére törekszem. Lásd: sváb-német, tóth-szlovák, rácz-szerb, oláh-román, vend-szlovén, cigány-roma. A szlovákokról az 1848-as nemzeti ébredések kora előtt történelmietlen beszélni. A sváb szó pedig a magyar köznyelvben a török után nyugatról betelepült nem szláv népességet jelölte. Helyette a modern, német szót használni szintén nem helyes, mert a modern német nép csak az 1871-es német egyesítés után jött létre!

[3] Varga J. János: Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában  

      (Az „Einrichtungswerk”). 35. p.

[4] Kiss Ákos: Tinnye, Uny régebbi története- közbirtokosságának kezdetei (1526-1711). 65-66. p.

[5] Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. 30. p.

gyökereink
Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”