2017 február 27.
Csaba és Vörösvár a török után – 2. rész
Csaba és Vörösvár a török után – 2. rész

 

Községünk leírása az 1728-as országos regnicolaris összeírásból:

„Csaba 1700 körül települt, a budai apácák földurasága alá tartozik. Van tizenöt jobbágya (hat ökrös, kilenc szabad költözésű) és kilenc szabadon költöző házas és három házatlan zsellére.” Az összeírás családnév feltüntetése nélkül megemlít egy kovácsot, mészárost, és jegyzőt, továbbá négy mészégetőt. A harmincegy összeírt családfő közül, az összeírás szerint négy magyar, huszonhét tóth nevű.[1]

 

Bél Mátyás (1684-1749), felvidéki történész és földrajz kutató jegyzete 1733-ból, Buda felöl jőve:

„Csába, Vörös-Váron túl, ugyanazon az úton (Bécsi-út), fél mérföldnyire, hegyek közti mélyebben fekvő síkságon, amely azonban még szerte erdővel borított s tehát műveletlen. A budai apácák birtoka. A szlávoknak egy új telepe foglalt itt helyet, akik nagy munkát szentelnek az irtás szántóföldek előteremtéséért, mivel hiányzik a művelhető föld, kézzel ássák fel a lejtős területeken levő erdőket és így teremtenek gabonavetést. Az utasok befogadására vendégfogadója van.[2]

Radványi Béla



[1] Bél Mátyás: Pest megyéről. 127. p.

[2] Bél Mátyás: Pest megyéről (NOTITIA HUNGARIAE NOVAE HISTORICO GEOGRAPHICA DIVISA). 127. p.

 

gyökereink
Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”