2017 február 20.
Csaba és Vörösvár a török után – 1. rész
Csaba és Vörösvár a török után – 1. rész
Kiss Antal

Csaba és környéke a törökök Budáról való kiűzése után (1686. szeptember 2) lassan újra élni kezdett. Nagyot lendített az újjáépítésen, a Bécs–Buda közti postakocsi járat elindítása. A még puszta településen már 1687. január 3-án áthaladt az első járat. Postakocsi-fogadó és -pihenő épült Dorogon és Vörösváron, ahol 1690-ben már postamester volt hivatalban. Dorog pedig az ország legrégebbi postaépületével büszkélkedhetett, amelyet már 1701-ben említettek.

Ebben az időben, 1693 tavaszán érkezett Vörösvárra bajor származású anyai ősöm, Szauer György (Georg Sauer) (1660-1746) is. Első feleségével, az ismeretlen családból származó Katalinnal (1664-1693) és leányukkal, Veronikával (1680-1730) a Vas vármegyei Rohoncról érkezett a Pilisbe. Rohonc abban az időben várral rendelkező mezőváros volt, melynek a Batthyány család, pontosabban Batthyány Ádám (1662-1703) volt a birtokosa. 

Katalin szinte azonnal meghalt a nehéz körülmények miatt. Ősapám, György, mivel asszony kellett a házhoz, szinte azonnal újra megnősült 1693 júniusában, a kötelező gyászév eltelte előtt. Mindehhez bizonnyal római katolikus egyházi felmentést kapott, mint sok más ember abban az időben a rendkívüli idők miatt.

Második felesége, és egyben ősanyám, a szintén ismeretlen családból származó Krisztina (1661-1734) lett. Nagy valószínűséggel ő is özvegy volt már akkor. Nyolc gyermekük született ezután, József (+1694), József (1695), Mária (1697), Anna (1700), Ádám (1702), Orsolya (1705), Mária Katalin (1708) és a szintén ősapám, Gáspár (1712-1778).  

Az 1698 körül  újjáépülő Csaba először a középkori Csabát és a Buda felé szomszédos Velence falut összekötő útra települt rá. Ez az út a mai Iskola utca–Kálvária utca–Lőtér vonala, mely az erdőn keresztül a Kavics (368 m) és a Hárs-hegy (329 m) közötti völgyben érte el az akkor szintén újjáépülő Velence falut. Ezen falut ekkor keresztelték át új sváb lakosai védőszentjükről Szentivánnak.

Nem sokkal ezután a Habsburg-hatóságok lerövidítették ezt az útszakaszt a mai Kopár-hágó (278 m) felé. Ezen szakasz meredekebb, de rövidebb volt a postakocsik számára. A nép közszáján ekkor született meg a ma is használt Bécsi út elnevezés. Ezen út Bél Mátyás szerint 1733-ban már létezett. A Pilisben a svábok „Kaiserstrasse”-nak,  „Császári útnak” is hívták a Budát Béccsel összekötő utat.

Radványi Béla

gyökereink
Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”