2017 m√°jus 01.
Bindes Ferenc atya
Bindes Ferenc atya

Bindes Ferenc atya (sokaknak csak Feri b√°csi, vagy Feri atya) alakja m√°r lassan t√≠z √©ve elv√°laszthatatlanul fon√≥dik √∂ssze Piliscsaba mindennapjaival. Az ŇĎ ajtaj√°n (hab√°r m√°r √©pp ennyi ideje nyugd√≠jas) m√©g ma is egym√°st v√°ltva kopogtatnak fiatalok √©s idŇĎsebbek, ki egy kis lelki besz√©lget√©sre, ki gy√≥n√°sra, vagy √©pp csak egy sz√≠vet melengetŇĎ tal√°lkoz√°sra l√°togat el hozz√°. Nem ismerek olyat, aki ne szeretettel eml√≠ten√© a nev√©t. Atya pedig mosolyog, mes√©l, √©s dolgozik f√°radhatatlanul: √≠r√°sai a mai napig megjelennek a Hitvall√°s c√≠mŇĪ havilapban, fiataloknak √≠rt t√∂rt√©netei minden hittan√≥r√°n helyet kaphatn√°nak. Ez alkalommal √©n kopogok, hogy egy d√©lut√°n erej√©ig felt√∂ltekezhessek Ferenc atya gondolataival, derŇĪj√©vel √©s megunhatatlan t√∂rt√©neteivel.

Bindes atya, mes√©lne nek√ľnk egy kicsit arr√≥l, mik√©nt kapcsol√≥dott √∂ssze az √Ėn √©let√©ben az √≠r√°s √©s a pl√©b√°nosi hivat√°s?

Minden akkor kezdŇĎd√∂tt, mikor egy GyŇĎr-Moson-Sopron megyei kis faluban vezettem egy fiatalokb√≥l √°ll√≥ hittancsoportot. Elkezdtem √°tvenni vel√ľk a t√©mak√∂r√∂ket: teljes s√∂t√©ts√©g. De nem is csod√°lkoztam rajta, ezen a ter√ľleten nem volt sz√≥kincs√ľk, nem tudtak besz√©lni ilyen dolgokr√≥l. Arra gondoltam, minek itt vacakolni! Kital√°ltam egy-egy t√∂rt√©netet minden h√©tre: egy k√ľlv√°rosi, szint√©n k√∂z√©piskol√°s l√°nnyal, √Čv√°val, √©s egy egyetemista kor√ļ fi√ļval, √Ākossal estek meg a kalandok. A fŇĎszereplŇĎje egy ottani sr√°c volt, persze ŇĎ errŇĎl nem tudott. Ezek t√∂rt√©netek mindig √ļgy fejezŇĎdtek be, hogy ut√°na valamilyen kritikus k√©rd√©s fogalmaz√≥dott meg a gyerekekben, amirŇĎl azt√°n besz√©lgett√ľnk. Mit gondolnak r√≥la, ŇĎk hogy l√°tj√°k? P√°r h√©t alatt f√∂lszaporodott a t√°rsas√°g, ez volt a kisebbik gond, de mivel bej√°r√≥sok voltak, busszal utaztak, m√°r a k√∂vetkezŇĎ faluban azzal fogadt√°k ŇĎket, hogy ‚Äěmondj√°tok, mi volt a legut√≥bbi √≥r√°n‚ÄĚ. K√©nytelen voltam tov√°bb√≠rni. K√©sŇĎbb ezek a darabok (k√©tszer hatvan-valah√°ny) a Z√°szl√≥nkban, a cserk√©szek havilapj√°ban jelentek meg.¬† Mindezek ut√°n a felnŇĎtt csoportomon l√°ttam, hogy nekik is ink√°bb ilyen t√∂rt√©netek kellenek, nem mindenf√©le m√©ly tanulm√°nyok. Oda √∂n√°ll√≥ darabokat, ugyancsak megt√∂rt√©nt esem√©nyek elbesz√©l√©seit vittem. Mi, papok rengeteg sok emberrel tal√°lkozunk, √©s mindig hallani olyan √©rdekes t√∂rt√©neteket, amelyekrŇĎl √©rdemes besz√©lni. Csak arra kell vigy√°zni, hogy r√° ne lehessen ismerni arra, akirŇĎl √©pp sz√≥ esik. EzekbŇĎl a t√∂rt√©netekbŇĎl lettek a Metszetek.¬† A gyŇĎri egyh√°zmegye havilapj√°ban, a Hitvall√°sban is kaptam egy has√°bot: a k√∂vetkezŇĎ h√≥nap vas√°rnapjaira r√∂vid pr√©dik√°ci√≥v√°zlatokat √≠rok, ezek Gondolatok c√≠mmel jelentek meg.

Aty√°t nem csak sz√≠vesen olvass√°k, a mai napig sokan j√°rnak √Ėnh√∂z lelki besz√©lget√©sekre. A fiatalok is sz√≠vesen √©s b√°tran j√∂nnek; nekik milyen tan√°csokat tud adni Atya p√©ld√°ul a hivat√°skeres√©s ter√ľlet√©n?

Mikor ideker√ľltem, m√°r r√∂gt√∂n az elsŇĎ √©vben¬† egyetemist√°k j√∂ttek hozz√°m besz√©lgetni, k√©t fick√≥. A v√©g√©n kib√∂kt√©k: ŇĎk √ļgy gondolt√°k, hogy elmenn√©nek papnak. √Črtelmesnek n√©ztek ki, norm√°lis fi√ļknak, elsŇĎ√©vesek voltak. Mondom: sz√≥ se lehet r√≥la! Ha majd t√ļl leszel az √∂t√∂d√©ven, √©s tisztess√©gesen v√©gigcsin√°ltad, √ļjra elj√∂hetsz ide ezzel a t√©m√°val, m√°s dologgal egy√©bk√©nt b√°rmikor. De ilyen nincsen, hogy elkezdek valamit, azt√°n f√©lbehagyom ak√°rmikor, megyek ide-megyek oda. Ha elkezdted, fejezd is be becs√ľlettel. Az√≥ta se j√∂ttek. √Črdekes, hogy Sopronban a belv√°rosi pl√©b√°ni√°n tizenh√©t √©vig voltam pl√©b√°nos, ez idŇĎ alatt tizenk√©t fi√ļb√≥l lett pap, de sokan v√°lasztott√°k a szerzetesi hivat√°st is azok k√∂z√ľl a fiatalok k√∂z√ľl, akik hozz√°m j√°rtak. Pedig nem volt koll√©giumunk, de mis√©re sokan j√∂ttek, boldog-boldogtalan, rengeteg fiatal. Persze kellett vagy hat √©v, m√≠g beindultak a dolgok, de ut√°na, a hetedik √©vben m√°r egyszerre h√°rman jelentkeztek. HegykŇĎrŇĎl, a sz√ľlŇĎfalumb√≥l, harminc √©ven kereszt√ľl mindig volt legal√°bb egy kispap a papnevelŇĎ int√©zetben. Az is biztos, hogy kell olyan, aki megim√°dkozza ezt, mert aj√°nd√©k, ha valaki elmegy papnak. A pl√©b√°ni√°mon¬† havonta volt szents√©gim√°d√°s erre a c√©lra. Ma m√°r kevesebb a gyerek, a sz√ľlŇĎk is nehezebben adj√°k oda a fiukat-l√°nyukat, ha egy vagy k√©t gyerek√ľk lesz. ‚ÄěH√°t akkor nem lesz nekem unok√°m?‚ÄĚ-- Mi √∂ten voltunk testv√©rek.

Bindes atya m√°r a kezdetektŇĎl tudta, hogy a papi hivat√°st fogja v√°lasztani?

Nem. A nagyb√°ty√°m pap volt, √©s ŇĎt csod√°ltam: nagyszerŇĪ, stramm ember volt. De amikor elv√©geztem a gimn√°ziumot Sopronban, nem papnak jelentkeztem, hanem sz√≠nmŇĪv√©szetire. F√∂l is vettek, nem sz√≠n√©sznek szerencs√©re, hanem dramaturgnak. Mivel lehetett k√©t helyre jelentkezni, √©n is megjel√∂ltem m√©g egy egyetemet: a jog volt a m√°sik, oda is f√∂lvettek. √öjs√°g√≠r√≥ szerettem volna lenni. Ott volt az √©rtes√≠t√©s a zsebemben, mikor kivez√©nyeltek minket az akkori Szt√°linv√°rosba (Duna√ļjv√°rosba) √∂nk√©ntes ny√°ri munk√°ra. Akkor d√∂nt√∂ttem el, hogy pap szeretn√©k lenni. Hogy mik√©nt, az most maradjon titok.

Hogyan érzi magát Atya itt, a piliscsabai egyházközségben?

√Ėsszetart√≥ a k√∂z√∂ss√©g, cs√ļny√°n mondva: fantasztikus anyag van itt! NagyszerŇĪ, szenz√°ci√≥s csal√°dok √©s fiatalok! Azt sajn√°lom, hogy az egyetemist√°kkal kevesebb kapcsolata van az egyh√°zk√∂zs√©gnek. De sajnos √©n sem tudom, hogyan lehetne v√°ltoztatni ezen‚Ķ gondolkozzunk egy√ľtt rajta!

A k√∂vetkezŇĎ pillanatban pedig m√°r √°t is veszi a sz√≥t, komoly figyelemmel k√©rdez, hogy vagyok, hogy telnek a napjaim, milyen az egyetem, mi h√≠r az otthoniakr√≥l. √Čn pedig riporterbŇĎl hirtelen egyszerŇĪ fiatall√° v√°lok, √©s besz√©d k√∂zben el√∂nt a h√°la: mennyire j√≥, hogy csup√°n egy ajt√≥nyira itt van nek√ľnk Bindes atya.

Legfrissebb
ALKOT√ďT√ĀBOR A GARANCSON

Amikor m√°r az utols√≥ h√≥napokat gyŇĪrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvar√°n, akkor a vak√°ci√≥ra vonatkoz√≥ elsŇĎ k√©rd√©sek t√∂bbs√©ge nem arr√≥l sz√≥l, hogy melyik tengerparton l√≥gatjuk a l√°bunkat id√©n...

Gondolatok 2019. √°prilis 21. h√ļsv√©t vas√°rnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legn√©pszerŇĪbb liturgikus √ľnnep, tele n√©pies hagyom√°nyokkal. Az igehirdetŇĎ sz√°m√°ra megh√∂kkentŇĎen k√©toldal√ļ feladat, hiszen egyszerre √ľnnepli az √ör √ľnnep√©lyes jeruzs√°lemi bevonul√°s√°t, majd a szentmis√©ben v√©gig j√°ratja vel√ľnk a szenved√©st√∂rt√©netet.¬†¬†

Orb√°n Viktor besz√©de az Avicenna K√∂zel-Kelet Kutat√°sok Int√©zete fŇĎ√©p√ľlet√©nek avat√°s√°n (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Int√©zet ma m√°r nemzetk√∂zi szinten is elismert b√°zisa a K√∂zel-Kelet-kutat√°snak, √©s azok a fiatal kutat√≥k, akik megalakul√°suk idej√©n ker√ľltek √Ėn√∂kh√∂z, ma m√°r a t√©ma elismert tud√≥sainak sz√°m√≠tanak a nemzetk√∂zi t√©rben is.¬†

Bemutatni az iszl√°m val√≥di kult√ļr√°j√°t

A mai fesz√ľlts√©gekkel telt vil√°gban k√ľl√∂n feladatnak tekintj√ľk azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kult√ļr√°j√°t, megismertess√ľk a k√∂zv√©lem√©nnyel annak kiemelkedŇĎ eredm√©nyeit.

Ennek a t√∂bb √©vsz√°zados hagyom√°nynak √©s a mai saj√°tos feladatoknak a szem elŇĎtt tart√°s√°val

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAP√ĀSRA! - ‚Äěa mi kincs√ľnk √©s sorsunk: a homok‚ÄĚ