2019 április 10.
Bemutatni az iszlám valódi kultúráját
Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

Tisztelt Miniszterelnök Úr, tisztelt vendégek!

 

A keleti nyelvek tanulmányozását, benne az arabét, szírét és a többiét az ógöröggel együtt, az  1311-ben tartott viennei zsinat határozata alapján öt pápai egyetemen kezdték meg. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy az európai bölcsésztudományok, valamint a humán műveltség kezdetét és alapját a klasszika filológia és az orientalisztika jelenti, amely immár 708 éve az egyetemi tanulmányok része. Magyarországon, jóllehet mindig különös érdeklődéssel fordultunk Kelet irányába, intézményi háttere az orientalisztikának csakis az 1855-ös egyetemi reform után keletkezett. Előtte a magyarok egyedül az 1754-ben alapított bécsi Orientalische Akademie keretein belül foglalkozhattak keleti nyelvekkel. Az intézmény, amely Európában az első egyetemtől független kutatóintézet volt, és mai utódja, a Diplomatenakademie, az osztrák kultúrtörténet része, ezért a magyar közvélemény nem ismeri a magyarok ottani szerepét. Márpedig az első igazgatók közül több is magyar volt, köztük a leghíresebb, a pozsonyi születésű Franciscus Höck, miként az intézmény tudósainak állócsillaga, a dombóvári Franciscus Dombay is. Marokkói követként ő írta a világon az első marokkói arab nyelvtant, az első könyvet marokkói történelméről és nu-mizmatikájáról, de nagy marokkói kéziratgyűjteményt is ajándékozott a bécsi könyvtárnak. Később egy perzsa nyelvtant is írt. Ugyancsak az Orientalische Akademie tanítványa volt Reviczky Károly, aki Európát latin fordításban megismertette Háfiz költészetével. Ő vezette be ennek ismereténbe W. Jonest, hogy aztán az utókor őt elfelejtse, és eredményeit ez angol barátjának tulajdonítsa. Magyarországon Fábián Gábor tualjdonította el Reviczky dicsőségét úgy, hogy ő lett az MTA tagja, míg Reviczky neve idehaza is feledésbe merült. Az egyetemi reform után az orientalisztika igen vékony erecskeként csordogált a magyar fölsőoktatásban. Első képviselője Goldziher Ignác volt, aki mindmáig az arabisztika egyik legnagyobb tudósának számít. Az első világháború utáni trauma következtében Kmosskó Mihály és Czeglédy Károly a steppetörténet szír és arab forrásaival foglalkozott. Az arab kultúra és az iszlám mai kutatói mind Czeglédy Károly tanítványai. A korszerű iranisztikai és nyelvészeti tanulmányokat Telegdi Zsigmond alapította meg, aki Breslautól Párizsig a legjobb európai egyetemeken tanult. A mai magyar iranisztika nemzetközi sikerei az ő munkásságán alapulnak. A néhány hősiesen dolgozó emberre korlátozódó magyar orientalisztikában forradalmi változást jelentett Intézetünk 2002-es megalapítása, mivel ez ma a maga nemében Európa egyik legnagyobb intézete, és eddigi munkásságával mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igazolta az alapító döntésének helyességét. Az intézet a fölsorolt elődök tudományos munkáját igyekszik folytatni. Ezen túlmenően az intézet föladatának tekinti e nagy elődök tudományos munkáiban található nemzeti örökségünket megőrizni, valamint, szükség esetén, a kormányt szakértelmével támogatni. A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is, hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával végzi az intézet a munkáját.

(Forrás: Avicenna, sajtó: 2081.hu)

 

 

aktuális
Legfrissebb
ALKOTÓTÁBOR A GARANCSON

Amikor már az utolsó hónapokat gyűrik gyermekeink az iskolapadban vagy az ovi udvarán, akkor a vakációra vonatkozó első kérdések többsége nem arról szól, hogy melyik tengerparton lógatjuk a lábunkat idén...

Gondolatok 2019. április 21. húsvét vasárnap
Virágvasárnap - április 14. Nagyböjt 6. vasárnapja

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Orbán Viktor beszéde az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete főépületének avatásán (Piliscsaba, 2019. 04. 09)

Az Avicenna Intézet ma már nemzetközi szinten is elismert bázisa a Közel-Kelet-kutatásnak, és azok a fiatal kutatók, akik megalakulásuk idején kerültek Önökhöz, ma már a téma elismert tudósainak számítanak a nemzetközi térben is. 

Bemutatni az iszlám valódi kultúráját

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

HETET EGY CSAPÁSRA! - „a mi kincsünk és sorsunk: a homok”